Hogyan hatnak ránk a filmek?

Minden, amit látunk hat ránk. Jobban mint gondolnánk. Igen, mindenféle mozgókép: a reklámoktól az akció filmekig mind-mind befolyásolnak bennünket. 

Kezdjük a gyerekekkel, mert rájuk különösen erősen hatnak a mozgóképek.

Egy idevágó kísérletel kezdem, amelyet egy Albert Bandura nevű pszichológus végzett el, mert kíváncsi volt, hogy lehet-e agresszivitást kiváltani a gyerekből pusztán filmek segítségével.

A kísérletben egy játék bohóc volt a főszereplő  A gyerekeket 3 csoportra osztották az egyikben a bohócról olyan videókat néztek, amiben a felnőttek ölelgeték a bohócot, vagy játszottak vele. A második csoportnak nem mutattak filmeket, a gyerekek szabadon játszhattak. A harmadik csoportnak olyan filmeket mutattak, amiben a felnőttek fizikailag bántották a bohócot. Majd a gyereket egyenként beküldték a szobába és megfigyelték mit csinálnak. Az első két csoportból senki sem bántotta a bohócot, de az utolsóból az összes gyerek a  filmekben látott módon ártott a bohócnak.

Felnőttként persze már nem ennyire egyértelmű a hatás, de ne gondoljuk, hogy nincsen.

Amikor filmet, videót nézel az az agyadnak olyan, mintha a környezetedben történne meg a film cselekménye. Figyeld csak meg, ha nézel egy izgalmas filmet – bár tudod, hogy ez csak a film – a tested mégis reagál: felmegy a pulzusod, és te is érzelmeket élsz át. Amikor sportközvetítést néz valaki, akkor is végbemennek hasonló folyamatok. A dühromhamtól az extázisig szinte minden  előfordulhat a nagyon elhivatott szurkolóknál. Lehet te is láttál már ilyet. 

Ha még azonosulni is tudsz valamelyik szereplővel, mert mondjuk nagyon szimpatikus, akkor az egyeseknél olyan hatásokat generáhat, mintha vele történne. Igen persze tudjuk, hogy valójában nem, de:

Mindeközben a tudatalattink viszont nem biztos, hogy meg tudja különböztetni, hogy amit látunk az a valóság, vagy egy elképzelt kép.

Volt például egy 3d-s szemüvegekkel folytatott kísérlet, amikor is megfigyelték, hogy ahhoz, hogy az elménk meg tudja különböztetni a valóságot a fikciótól, ki kell pillantani a képből. Ilyenkor időnként tudattalanul keressük azokat a dolgokat, ami a valóságunkhoz kapcsolódik. Pl. a moziban másokra pillantunk a legizgalmasabb jeleneteknél is,  vagy megkeressük a kijáratot, csak hogy tudjuk hol van. Otthon pedig a TV előtt önkéntelenül is, időnként szétnézzünk a szobába, megmozgatjuk magunkat, esetleg beszélgetünk közben.

A fejlettebb technológiák esetében, pl. a WR szemüveggel a fejünkön, erre kevésbé van lehetőség.  Igaz a vizuális élmény is erősebb, de közben jó tudni, hogy ez így már valóság élményként hathat az elmére. 

Ezért sem mindegy mit és min nézel! Ugyanis lehet hogy már nem tudsz különbséget tenni, hogy valóságot látod, vagy csak fiktív dolgokat.

És ez hogyan hat ránk?

Mindenkinél eltérően, pl egy kisgyerek – mint a kísérlet is mutatta – sokszor követendő példaként kezelheti a videókat.  Felnőttként nem ennyire egyértelmű a hatás, mert más más a befolyásolhatósági indexünk. De az pl. tény, hogy a reklámfilmek hatására mérhetően megnő egy termék forgalma a szórási területen…

Én mindenképp azt tanácsolom tudatosan válogasd meg mit nézel.  Remélem az én következő videómat igen, vagy olvass tovább itt a blogomon.

Ha szeretnél még tudatosabb lenni a saját életedben ajánlom a tréningjeimet.