Sokszínű meditáció – melyik mire jó?

Te tudtad, hogy többféle meditácó van, és mindegyik másra használható? Ezzel a cikkel ebben a témában szeretnék pár támpontot adni.

A meditáció: az ébrenlét és az alvás közti természetes állapot

Valójában minden olyan tudatos állapot meditációnak minősülhet, amikor nem bétában vagyunk, és megörizük a éberségünket, tudatosságunkat. Tehát az alvás már nem az. Igaz elég könnyű átcsúszni ebbe az állapotba miközben meditálunk. A Béta a normál hétköznapi aktív állapotunk, ilyenkor az agyhullámok 12-25 Hz közti tartományban vannak. A meditációkat alapvetően a mélységük szerint lehet megkülönböztetni, vagyis a különböző agyhullám frekvenciák által meghatározott tudati állapotok alapján. Az, hogy az agyunk hány hertzet bocsát ki EEG-vel mérhető.

Az alábbiakban az egyes meditációs fajtáknál megadott sávok közelítő jellegűek, mert az agyunk nem egy adott sávon van, hanem folyamatosan ugrál a hullámhosszok között. Amikor valaki meditál és egy EEG közben mérné az agyhullámokat, azt láthatnánk, hogy folyamatos mozgás van, kisebb-nagyobb kilengésekkel. 

Alfa meditációk (7 és14 Hz között)

Az egyszerűbb relaxációk általában véve alfa szintre viszik az embert. Ilyen pl. az agykontroll, a különböző testi lazítások, felületes szunyókálások, a mantrák. Természetes módon akkor kerülünk ebbe a tudatállapotba, amikor pl. fáradtak vagyunk, elalvás előtt és felkelés után, vagy a felszínes álmoknál.

Egyfajta könnyebb érzést élünk át alfában.

Csökken a stressz, a test ellazul és kisimul, könnyebbé válik az új gondolatok befogadása, a tanulás, valamint a tudati programozás is lehetséges. Ezért az Alfa új gondolatok, szokások kialakítására is használható.. Ez utóbbi csak akkor, ha a személyiségünket támogatja, tehát ettől még pl. egy félénk ember nem lesz bátor.

Mivel csökken a feszültségszint,  jobb rálátást is elérhető egy adott helyzetre. Amikor valaki fest, zenél, vagy ír, akkor is alfába kerül és így teljesen átadhatja magát a művészetnek. Ezt az állapotot hívják a múzsa csókjának, mely valójában nem is egy külső személy iránt táplált pozitív, vagy negatív érzelem befolyása, hanem az alfa tudatállapot eredménye, amikor is a kreativitásunk kap engedélyt az irányításra.

Théta meditációk (4 és 7 Hz között)

A mély alvás szintje, a hipnózis, és a mélyebb meditációk során is megtapasztalható állapot.

Én is tanítom ezt az állapotot, és azért tartom nagyon fontosnak, mert ugyan fontos tisztázni, hogy  bár mindenre nem ad tökéletes megoldást, de olyan lehetőséget és előnyt adhat a használójának a kezébe, amivel bizony érdemes élni. Mi is ez? Ezen a frekvencián könnyebben hozzá lehet férni tudatalatinkhoz és könnyebb átformálni az elménket.

Tuljdonképpen az elménk “programozó felületéhez” kapunk hozzáférést thétában.

Fel lehet idézni, át lehet újra élni régi emlékeket, és a pszi képességek is felerősödnek. Egészségesebbé válhatunk, hiszen ilyenkor a szervezet öngyógyító képessége felerősödik.

Delta állapot (0,01.-4 Hz)

Ez az állapot a legméllyebb alvásciklusban fordul elő, legalábbis ha nem érjük el ezt az állapotot, akkor kevésbé leszünk kipihentek. Amennyiben elérjük, akkor kevesebb alvás is elegendő lesz ugyanahhoz a frissességi szinthez.

A Delta a legmélyebb tudatállapot, melyet hívhatunk éber kómának is.

Ez az elme csendje, ami a keleti meditációk egyik célja. Ezt is meg szoktam tanítani a résztvevőknek, mert mindenkinek érdemes megélni, amikor gondolatok nélkül csak létezik, és nem zavar ebbe bele semmi, ez ugyanis kiválló pihenésre s a szervezet öngyógyító képessége a maximumon van.

Gamma állapot (25-100 Hz)

A tudatos meditációk, a mindfullness a buddhista meditációkból alakultak ki. Elcsendesülnek, kezelhetővé válnak  az érzelmek. A lényege, hogy ilyenkor az elme nem lelassul, hanem felpörög. Felgyorsul az információ áramlás, felerősödik az érzékelés és elérheti az agyi maximum frekvenciát a 100 Hz-et, amit eddig csak a tibeti szerzeteseknél mértek.

A Gamma teljesség érzést ad, a megvilágosodással hozzák összefüggésbe.

Ezt a meditációt tart a legtovább megtanulni, mert legalább 8 hét kell a gyakorláshoz, mivel annyira különbözik a többi tudatállapottól. A szerzetesek pl. napi 8-12 órákat gyakorolnak. Náluk kimutatták, hogy az agyuk elülső részén a homloklebeny megnagyobbodik. Mire használható? A tudatosság felerősödik és rengeteg un. “aha élményt” lehet átélni. Tudatosan lehet megváltoztatni a régi mintákat. Az ember saját magát, az életét és benne mindent, mindenkit a nagy egésznek szerves részeként él meg.

Mindegyik tudatállapotra szükség van, mindegyik másra jó.

Érdemes erről tanulni, és persze gyakorolni, nem csak a fent leírt pozitív hatásuk miatt, hanem mert kevésbé leszünk befolyásolhatóak. Milyen befolyásoló tényezőkre gondolok? Nem feltétlenül a tudatmódosító szerek hatására (bár azt gondolom, aki rendszeresen meditál, annál ez fel sem merül), hanem olyan egyszerű tényezőkre is akár, mint a napszakok, az este, vagy reggel. Hasznos lehet akkor is, ha szeretnénk, hogy helyzetek, emberek se tudjanak kizökkenteni. Az se árt, ha nem a spontán régebbi életkorba, régi emlékekbe vezető un. regresziós visszacsúszások kapcsolják be ezeket az állapotokat, hanem tudatosan magad választod meg ezt a lehetőséget. Ráadásul ezek a technikák bármikor kéznél vannak, ha  egy kis nyugalomra, kikapcsolódásra vágyunk.