3 általános tanács, ha végre gyereket szeretnétek
Mivel egyre többen keresnek fel azzal a céllal, hogy megtudják, miért nem jön a gyermekáldás, több cikket is írtam erről az utóbbi időben. Azért is érzem fontosnak a témát, mert sok nőt meddőnek nyílvánítanak úgy, hogy annak fizikai oka nincsen. Részemről hiszek abban, hogy az ilyen esetek többségében a lelki ok feltárása megoldást jelenthet. A munkám során már nagyon sok példa is volt erre. Most ráadásnak még egy anyag készült, hogy azoknak, akik ilyen cipőben járnak, adjak még pár támpontot. (A korábbi bejegyzések pedig elérhetőek a cikk végéről.)
1 – Merni kell a dolgok mögé nézni
Nem elég, ha mondogatja valaki, hogy igen ő már akar gyereket, attól még egyáltalán nem biztos, hogy így van. Még akkor sem, ha ezt ő teljes mértékben biztosra veszi. Sőt sokszor az emberek maguknak se mernék bevallani, hogy nem így van. Esetleg számukra nem látható probléma van a háttérben és őket magukat is meglepetés éri mikor ez felszínre kerül. (A leggyakoribb rejtett dolgokról korábbi cikkemben írtam).
2 – Mindkét félnek akarnia kell
Ez nem csak arra igaz, hogy magát a gyereket kell mindkét félnek akarnia, hanem a lelki oldal felderítésére is. Nagyon ritka, hogy csak az egyik oldal érintett, mert mindenki a valós céljaihoz megfelelő partnert választ, olyat, aki tökéletesen támogatja a tudatalatti terveit. Pl. gyakori, hogy valójában egyik fél sem akar gyereket valamiért. Ezt persze nem mondják ki, sőt szavak szintjén jelen van az igen, de érzelmi szinten már nem.
3 – Őszinte beszélgetések alapvetőek
Ezt gondolhatjuk, hogy nem kell magyarázni, mégsem olyan egyszerű és magától értetődő sok pár esetében. Ezt is lehet fejleszteni, de csak ha merünk őszinték lenni. Tabutémák nélkül, mindent át kell tudni beszélni, ki miről mit gondol, hogy érez, mit tervez a gyerekkel kapcsolatban. Miért fontos ez? A be nem vallott, eltérő válaszok ugyanis építhetnek olyan gátakat, ami miatt nem jön a gyerek. A közös egyeztetések azonban hidat képezhetnek, és eltűnhetnek a ki nem mondott dolgok miatti stresszhatások, ami már önmagában is hátráltató tényező lehet.
Végül még egy fontos dolog: a gyerek nem lehet „projekt”!
Minél idősebb az ember annál több mindent túlgondol, vagyis annál inkább projekt lesz belőle, amit megtervez, megszervez, elvégez, kontrollál stb. A gyerek is sokaknál egy projekt, amihez ebből adódóan úgy állnak, mint más feladatokhoz az életben: ha foglalkozunk vele, eredmény kell legyen. Csakhogy itt nem segít a projekt szemlélet. Amikor kifejezett céllal történik a gyerek vállalása (a kor miatt, külső elvárás, családi nyomás hatására) az általában nehezebben jön össze. A gyerek alapvetően a szeretet erejével kell jöjjön a családba.
Korábbi cikkek a témában:
